Az Írás arcai (bibliai előadássorozat)


AZ ÍRÁS ARCAI
BIBLIAI ELŐADÁSOK

ELTE BTK Bibliatudomány minor
 

 

 

A 2017/18. tanév őszi félévének előadásai

Szerdánként 16:00-17:30, ELTE BTK, Múzeum krt. 4, F épület, Kerényi terem 

Az előadások nyilvánosak, de a kurzus felvehető BBN-BIB-211.01, -HEB11-301.6, -VAL11-141.10, BBV-202.01, BMA-VALD-458.04, -HEBD-305.01 és BMVD-202.01 kódokon is. Azok számára, akik felvették, a kurzus kétféleképpen teljesíthető: (a) évvégi írásbeli teszt az előadások anyagából; (b) rövid (500 szavas) összefoglalók az egyes előadásokról. 

A sorozat plakátja (PDF)

Részletes plakát rövid tartalmi kivonatokkal (PDF)

(szervező: Buzási Gábor)

1. Leonas Alex (KRE Szabadbölcsészet):

A Septuaginta keletkezésének kérdései (2017. szeptember 20.)

A Septuaginta keletkezése több szempontból is rendkívüli esemény. Nyelvészeti szemszögből érdekes a fordítás hirtelen megjelenése egy olyan kulturális közegben, amely nem ismerte ezt a kommunikációs lehetőséget, vagy legalább is nem élt vele. Kulturális és vallástörténeti távlatban izgalmas téma a fordítás mikéntje: a fordítási technikák és az irodalmi háttér. Nem utolsó sorban fontos kérdés a hetvenes fordítás történeti kontextusa. Mi volt a fordítás kiváltó oka: királyi megrendelés vagy a zsidó közösség belső igénye? Mind a két hipotézis mellett meggyőző érveket lehet felhozni. Az utóbbi évtizedben előkerült papiruszok némi fényt vetnek erre a rejtélyre, noha egyértelmű válasz még mindig nem lehetséges.

Leonas Alex előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

2. Kósa Gábor (ELTE Távol-keleti Intézet): 

Újszövetségi utalások a nyugati manicheus szövegekben (2017. szeptember 27.)

A Mānī (i. sz. 216 – kb. 277) által alapított manicheizmus intenzíven térítő vallás volt, és a manicheusok e missziós tevékenységük során az alapító sajátosan inkluzivista elképzelését követték: eszerint a megtérítendő területeken már jelen lévő jelentősebb vallások (Nyugaton a kereszténység, Iránban a zoroasztrianizmus, Belső-Ázsiában és Kínában a buddhizmus) alapítói eredetileg a manicheizmussal azonos tanítást hirdettek, ezt azonban az alapítók után következő tanítványi generációk részben eltorzították, és emiatt (a manicheus vélemény szerint) e három vallás szent szövegeiben összekeveredve találhatók meg az eredeti (“igaz”) és a későbbi (“eltorzított”) tanítások. Ennek következtében a manicheus térítők felhatalmazva érezték magukat, hogy szabadon válogassanak e vallások szövegkorpuszából, és sajátos tanításaik alátámasztására felhasználják e vallások szent szövegeinek egy-egy motívumát, mondatát vagy passzusát.

Előadásomban a nyugati manicheizmus forrásai (a kopt Zsoltárkönyv, Kephalaia és Homíliák, a görög Kölni Mānī-kódex, a latin Tebessa-kódex és a Szt. Ágostonnál fennmaradt disputák részletei) alapján mutatok be és elemzek néhány jellegzetes példát az ilyen jellegű újszövetségi idézetek sajátos manicheus értelmezésére.

Kósa Gábor előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

3. Carsten L. Wilke (CEU Medieval Studies / Religious Studies): 

From Lamentation to Mourning in the Hebrew Bible (2017. október 11.)

This lecture draws on approaches from anthropology and redaction criticism for a new study of the contrasting patterns of lamentation that are described in the Hebrew Bible. Part of the biblical corpus evokes customs of praying and fasting that resemble later Jewish mourning, while the pre-exilic prophets extol the tumultuous rituals of self-defilement that ancient Mediterraneans, led by female wailers, used to perform in reaction to bereavement or in fear of death, siege, and exile. The vanishing of these rites indicates historical processes of social discipline and the marginalization of women, but ritual communities did in fact coexist. It will finally be argued that the controversial traditions were quite systematically expurgated and euphemized in the Deuteronomistic history.

Carsten L. Wilke előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

4. Buzási Gábor (ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / Bibliatudomány): 

A későantik filozófiai bibliakritika (2017. október 25.)

A bibliakritika sokak számára a Szentírás vallásos olvasatának az ellentéte, noha azt kevesen gondolják, hogy a bibliai szövegek értelme kutatás és mérlegelés, azaz kritikai vizsgálódás nélkül kellő mélységben feltárulhatna. Szűkebb értelemben kritikai megközelítésről akkor beszélhetünk, ha a szövegek relevanciáját külső kritériumok (pl. új leletek, tudományos felfedezések vagy az olvasók érzékenysége) alapján bíráljuk el. A bibliaértelmezés története azonban azt mutatja, hogy ami egy adott megközelítésben külső kritériumnak tűnik, abban egy másik értelmezés a Szentírás belső igazságát látja, és fordítva. A ’külső’ és ’belső’ kritériumok ambivalens viszonya jól vizsgálható azoknál a későantik értelmezőknél, akik a Bibliát a görög filozófia szempontjai szerint olvasták. Az előadás ez utóbbiak megközelítését mutatja be, különös tekintettel Julianus császárra (361-363), aki bibliaértelmezésében – legtöbb keresztény kortársával szemben – a Biblia és a filozófia között kibékíthetetlen ellentétet látott.

Buzási Gábor előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

5. Falvay Dávid (ELTE Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék): 

A ferences Vita Christi-hagyomány a késő-középkorban (2017. november 8.)

A különböző középkori evangélium-adaptációk több fontos műve is a nagyhatású ferences rendhez kapcsolódik. A rendalapító halálát követő generáció legkiemelkedőbb alakja, a teológus Szent Bonaventura (+1274) írja az első írásművet, Lignum Vitae címmel. Ezt a hagyományt 14. század legelején két szinte teljesen egyszerre megjelenő mű folytatja, Ubertino da Casale Arbor Vitae-je, valamint a pszeudo-bonaventurai Meditationes Vitae Christi.

Főképpen ez utóbbi műnek lesz hihetetlen nagy hatása az egész nyugati kultúrkörben, amit nem csupán a több száz fennmaradt kézirata tanúsít (latin mellett szinte minden fontos népnyelvre fordítják), hanem hatása kimutatható a késő-középkori kultúra számos területén (irodalom, színház, képzőművészet). E művel kapcsolatban az utóbbi években megélénkült a kutatás, számos új eredmény, hipotézis született, amelyek teljesen új megvilágításba helyezik a kérdést. 

Falvay Dávid előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

6. Földváry Miklós (ELTE Klasszika-filológia Tanszék): 

Perikóparend és lectio continua a római hagyományban (2017. november 22.)

A római liturgia zsolozsmájában legalább ezerötszáz éven keresztül hetvenedvasárnapon imponálták Ádám históriáját, vagyis kezdték meg a teljes Biblia folyamatos olvasását. A folyamatos olvasás azonban csak egyike volt a bibliai szöveg liturgikus létmódjainak, és ezeket, majd ezek továbbelmélkedését is megalapozta, kiegészítette vagy tovább kommentálta a liturgián kívüli, de azzal folytonos kapcsolatban maradó exegézis. A liturgikus időbe ágyazott és a hagyomány által értelmezett kinyilatkoztatás szövegei közt így olyan viszonyok létesültek, és az egyes szövegeknek olyan jelentései alakultak ki, amelyekre a „szerzők” bizonyára nem gondoltak, de amelyeket inkább föltárni, mint létrehozni sejtettek azok, akik a Szerző hatékony jelenlétét föltételezték az Egyházban.

Földváry Miklós előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

7. Mártonffy Marcell (Andrássy Egyetem): 

Jézus példabeszédei – szövegkritika, kinyilatkoztatás, történetiség (2017. november 29.)

A felvilágosodás óta a bibliai egzegézis történeti-kritikai módszere a szövegek eredeti (értsd: kezdeti) jelentésének rekonstrukcióját tekinti elsődleges céljának. Korántsem meglepő, hogy az Újszövetségre irányuló történeti kutatás szerteágazó eredményei számos ponton ellentmondanak a keresztény értelmezéshagyománynak, amely maga is teológiai elbeszéléseken, köztük a többféle nézőpontot érvényesítő evangéliumokon alapul. Ugyanakkor Jézus korántsem csupán mitikus vagy szimbolikus szereplő, hanem az ókor leggazdagabban dokumentált történelmi alakja, akinek embersége és tanításának egyöntetűsége a keresztény hitvallás számára alapvető jelentőségű. Milyen tanulságokkal szolgálhat az „önmagában”, tiszta tényszerűségében hozzáférhetetlen történeti valóság és megkerülhetetlen teológiai olvasatai közti feszültség? Az előadás egy irodalmi szempontból is figyelemre méltó szövegegyüttes, a szinoptikus evangéliumokban áthagyományozott jézusi példabeszédek néhány poétikai sajátosságán keresztül próbálja megközelíteni ezt a kérdést, amely egyúttal kinyilatkoztatás és történetiség viszonyát is érinti. 

Mártonffy Marcell előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

8. Biró Tamás (ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék): 

Neológ zsidóság és bibliakritika: mit tanítottak a Rabbiképzőben? (2017. december 13.)

„Egy neológ rabbiképzőben, ha ad magára valamit, az összes szentírástudományra vonatkozó elméletet megtanítják” – nyilatkozta Schweitzer József volt országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet egykori rektora 2012-ben. Majd így folytatta: „Azonban hozzáteszik, hogy ezt nem mi mondjuk.” Mi ennek a kettős hozzáállásnak a háttere?

Az 1877-ben megalapított Rabbiképző célként olyan rabbik kinevelését tűzte ki, akik egyszerre élnek a zsidó hagyományban és a kortárs tudományban. Azonban még nem végzett az intézményben az első rabbi, amikor Julius Wellhausen megjelentette a Prolegomenát. Vajon összeegyeztethető a hagyomány és a tudomány? Meddig mehet el egy rabbi a kritikai tudományok terén? Mit hirdethet a szószéken, mit taníthat a hittanon, és mit írhat a műveiben? És a sokak által feltett kérdés: vajon tanítottak bibliakritikát a Rabbiképzőben?

Biró Tamás előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

 

--------------------------------------------------------------------

A 2015/16. tanév tavaszi félévének előadásai (szervezők: Buzási Gábor és Koltai Kornélia)

A sorozat előadásairól készült sajtóösszefoglalók:

  1. Fröhlich Ida (PPKE Sémi Filológiai Intézet): Az Írás arca a legrégebbi kéziratok tükrében (2016. február 17.) - Fröhlich Ida
  2. Zsengellér József (KGRE Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszék): Szentírás és kánon (2016. március 2.) - Bartha Bianka
  3. Karasszon István (KGRE Ószövetségi Tanszék): Arcképek az Ószövetség magyarázatának történetéből (2016. március 16.) - Karasszon István
  4. Kőszeghy Miklós (PPKE Ókortörténeti Tanszék): Kövek és betűk - bibliaértelmezés és palesztinai régészet (2016. március 30.) - Kőszeghy Miklós
  5. Kustár Zoltán (DRHE Ószövetségi Tanszék): Az Írás megújuló arca - az új protestáns bibliafordítás 2014-es revíziója (2016. április 6.) - Nemeshegyi Dávid
  6. Tarján Tamás (ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék): Káin és Ábel - a modern magyar hitvitázó dráma (2016. április 20.) - Györegy Zsolt
  7. Gelencsér Gábor (ELTE Filmtudomány Tanszék): Biblikus téma vs. transzcendentális stílus - filmes lehetőségek és korlátok az Írás reprezentációjában (2016. április 27.) - Györegy Zsolt
  8. Bazsányi Sándor (PPKE, Művészettudományi Intézet): Istennek tetsző bűn - változatok Judit és Holofernész történetére (2016. május 11.) - Menczer Izabella

További sajtóhíradások:

Bartha Bianka (Kibic.hu): Gyakori halálozási ok volt a végtagtörés az ókori Izraelben (Kőszeghy Miklós előadásáról) (2016. április 12.)

Bartha Bianka (Kibic.hu): Mennyire lehet szuverén az egyén? (Tarján Tamás előadásáról) (2016. április 25.) 

Varró Annamária (Elte.hu): Csodát tenni a film nyelvével (Gelencsér Gábor előadásáról) (2016. május 3.)

 

Stúdióbeszélgetés az előadás szervezőivel a Bonum TV-ben (2016. április 5.)

-------------------------------------------------------

A 2013/14. tanév tavaszi félévének előadásai (szervező: Buzási Gábor)

Az Írás arcai: fejezetek a Biblia kultúrtörténetéből

Keddenként 16:15-17:45, Múzeum krt. 4/F, Kerényi terem

1. Turán Tamás (MTA-ELTE): Kis bibliai politológia: nép, harc, politikai létformák (2014. február 18.)

2. Lőrik Levente (BTA-ELTE): Jób könyve a kései antikvitásban (2014. február 25.)

3. Déri Balázs (ELTE): Biblia és liturgia (2014. március 4.)

4. Visi Tamás (Olomouc, Palacky Egyetem): A Biblia és a középkori zsidó filozófia (2014. március 11.)

5. Benke László (ELTE): Biblia a hitvitákban és hitvita a Bibliákban: polémia az itáliai gettók idején és a korabeli olasz bibliafordításokban (2014. március 18.)

6. Matthias Riedl (CEU): The violent Jesus: Apocalyptic readings of the Bible in the Radical Reformation (2014. március 25.)

7. Schmal Dániel (PPKE): A racionális bibliakritika kezdetei és a kinyilatkoztatás problémája a kora újkorban (2014. április 1.)

8. Varga Mátyás (Pannonhalmi Bencés Főapátság): A vallásos kép státuszának megváltozása a 19. században (2014. április 8.)

9. Toronyi Zsuzsanna (Magyar Zsidó Levéltár): A Biblia a zsidó képzőművészetben (2014. április 29.)

10. Balázs Gábor (ORZSE): A Biblia a modern izraeli kultúrában és művészetben (2014. május 6.)

Az előadások rövid összefoglalói:

http://www.hebraisztika.hu/site/kurzusprocess.htm?id=318

https://www.facebook.com/events/1465511710345146/?ref_dashboard_filter=u...

Az előadások nyitottak minden érdeklődő számára. A kurzus tanegységként is felvehető. 

 

 

Új hozzászólás

Szövegszerkesztő

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.