Gyorshírek

     Fák ünnepe, tu bisvát az ELTE-n (2017. február 18., 19 óra) | [HU] Fák ünnepe, tu bisvát az ELTE BTK-n, a Hillel Hungary és az ELTE BTK Vallástudományi Központja szervezésében 18 és 30 év közöttieknek. A belépő 1 üveg bor! 
     [EN] Tu Bishvat, the holiday of trees at the ELTE BTK University (Trefort Campus – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A). The event is open for everyone aged between 18 and 30. The entrance fee is a bottle of wine.

     Helyszín: ELTE BTK, Trefort-kerti kampusz, Múzeum krt. 4/A, fszt. 39 (Kari Tanácsterem)
     Időpont: 2017. február 18. (szombat) 19 órától

 

Lectori salutem

 Az ELTE Bölcsészettudományi Karának számos szakján kezdettől fogva jelentős szerepe van a vallások, a vallási jelenség(ek) ismeretének. Az ókori vagy a keleti kultúrák egészének, a középkornak, de különböző fokon az újkori vagy a mai társadalmaknak és történetüknek megértéséhez, nyelvük és irodalmuk értelmezéséhez elengedhetetlen az adott kultúrához tartozó vallás(ok) tanulmányozása. A vallástudománnyal különösen szoros kapcsolatban van továbbá a néprajz (kulturális antropológia), a filozófia, illetve részterületeik annak és ezeknek valamely közös halmaza (pl. népi vallásosság, rítuskutatás, vallásfilozófia), de a régészet vagy a művészettörténet is minduntalan olyan tárgyakat vizsgál, amelyek vallási-rituális vonatkozásúak. A Karon számos, nemzetközileg számon tartott vallástudós oktatott és kutatott (pl. csak az elhunytak közül Kerényi Károly, Marót Károly, Trencsényi-Waldapfel Imre, Hahn István, Kákosy László).
     Több intézet és tanszék összefogásával a „bolognai” oktatási rendszerben kiépült és sikeresen működik az önálló vallástudományi oktatás is: 2006-tól az alapképzés (BA minor) és 2011-től a mesterképzés (MA). 2016 szeptemberétől pedig megkezdődött a PhD-képzés is a Filozófiatudományi Doktoriskola Vallástudományi doktori oktatási programjában. Mindezek szervezését és vezetését a Kar továbbra sem külön, e célra létrehozott intézetre vagy (intézeti) tanszékre bízza, hanem a jelenlegi keretek közt (a vallástudományi szakfelelősök és szakirányfelelősök összehangolt önállóságának meghagyásával) az adott helyeken folyó ilyen irányú munkát részben a dékáni felügyelete alatt álló oktatási-kutatási-szolgáltató szervezeti egységbe, azaz központba (Vallástudományi Központ) integrálja, amely a különböző oktatási szervezeti egységekben folyó vallástudományi oktatás és kutatás szükséges mértékű koordinálására, szervezésére és eredményeiknek a Karon, az Egyetemen és azon kívül való megismertetésére hívatott.
     Mind a vallástudományi oktatás és kutatás, mind a Vallástudomány Központ egy világnézetileg semleges egyetem keretei között működik, s a vallások és a vallásos ember, a vallási kultúra iránti tisztelet, megértés, tolerancia, a tárgyilagos és empatikus tudományos vizsgálat és az eredmények szakszerű, kiegyensúlyozott bemutatása elvi alapjain áll, de különös tisztelettel tekint az Egyetemalapító személyére és az alapítás körülményeire.
     E honlap is e szolgálat jegyében épül ki, jelenlegi és leendő hallgatóink, oktatóink-kutatóink, az egyetemi és a szélesebb szakmai közösség és minden érdeklődő javára, támogatását, szakmai közreműködését remélve. Az oldalakon végigfutó apró képek sorrendje semmiféle értékítéletet nem, annál inkább megbecsülést jelez; legtöbbjükhöz a semmivel nem pótolható személyes jelenlét emléke is kötődik.
 
Déri Balázs egyetemi tanár,
a Vallástudományi Központ igazgatója

 

A hónap képe


A háromkirályokat ábrázoló festett fa oltárelő (frontale vagy antependium)
a XIII. század közepéről, a Pireneusokban fekvő Mosoll faluból
(Museu Nacional d’Art de Catalunya, Barcelona)

A bölcsek pedig aranyat, tömjént s mirhát áldoznak. Aranyat, mert ez illik a királyhoz, a tömjén az Istennek tétetett áldozatul, mirhával pedig a holtak teste balzsamoztatik. A bölcsek tehát azt, kit imádnak, misztikus ajándékokkal is kijelentik, arannyal a királyt, tömjénnel az Istent, mirhával a halandó embert. Vannak pedig némely eretnekek, akik őt Istennek hiszik, de nem hiszik, hogy mindenütt ő uralkodik. Ők tömjént bizonnyal áldoznak neki, de nem akarnak aranyat is áldozni. És vannak néhányan, akik őt királynak vélik, de tagadják, hogy Isten lenne. Ezek aranyat nyilvánvalóan áldoznak neki, de nem akarnak tömjént is áldozni. És vannak néhányan, akik őt királynak és Istennek is megvallják, de tagadják, hogy emberi testet öltött volna. Nem csoda, ha ezek aranyat és tömjént áldoznak neki, de nem akarják néki a halandóság felöltésének mirháját is áldozni. Ezért tehát mi magunk áldozzunk a megszületett Úrnak aranyat, hogy megvalljuk, hogy ő mindenütt országol! Áldozzunk tömjént, hogy higgyük, hogy ki az időben megjelent, Isten volt az idők kezdete előtt! Áldozzunk mirhát, hogy róla, kit istenségében szenvedhetetlennek hiszünk, higgyük azt is, hogy a mi testünkben halandóként élt, jóllehet az arany, a tömjén és a mirha alatt mást is érthetünk. Mert az arany által a bölcsesség jelöltetik, amint Salamon tanúsítja, aki azt mondá: „kívánatos kincs nyugoszik a bölcsnek száján”. (vö. Prv 20,21) A tömjén által pedig, mely az Istennek gyújtatik, az imádság ereje fejeztetik ki, amint a zsoltáros tanúsítja, aki úgymond: „Igazíttassék az én imádságom, mint a jó illat, a te színed eleibe!” (Ps 140,2) A mirha pedig a mi testünk halandó voltának előképe. Ezért mondja a Szentegyház a halálukig Istenért küzdő míveseiről: „A kezeimről mirha csöpöge.” (vö. Ct 5,5) Aranyat áldozunk tehát a megszületett királynak, midőn az ő fényességének színe előtt a magasabb bölcsesség küszöbén ragyogunk. Tömjént áldozunk, midőn a szív gondolatait az imádságok szent igyekezetében a szív oltárán meggyújtjuk, hogy Istennek a mennyei vágyakozásban valami édeset illatoztassunk. Mirhát áldozunk, ha a test bűneit a megtartóztatás által halasztjuk meg. Mert a mirha által történik, amint mondottuk, hogy a holttest nem rothad meg. A holttestnek megrothadni pedig annyi, mint amikor a halandó test a fényűzés oszlásának enged, miképpen némelyek a próféták közül mondották: „Megrothadtak a barmok az ő ganéjukban.” (Joel 1,18) Mert a barmoknak az ő ganéjukban megrothadni annyi, mint a halandó embereknek a fényűzés bűzében végezni be életüket. Mirhát áldozunk tehát az Istennek, mikor a halandó testet a fényűzés bűzétúl a megtartóztatás balzsama által őrizzük meg. […] (Ford. Martin Judit )

  • A hónap zenéje | A vízkereszti bizánci orthodox nagy vízszentelés nyolcadik hangú tropárjai a Barački-féle szerb énekeskönyvből (címe latin betűs átírásban: Notni zbornik crkvenog pojanja po karlovacskom napevu. Novi Sad/Újvidék 1923. 280–282; szentendrei szokás szerint (a jegyzetekben).  Kicsin Radivoj, Brczán Miroszláv szentendrei szerb orthodox kántorok, Gálity Vojiszláv esperes, püspöki helynök és mások énekét (a közlés időpontja, helye: 2012. január 19., Szentendre, Blagovestenszka-templom) lejegyezte a liturgikus kórus tagja: Déri  Balázs. Az  énekeskönyvről ld. Dujmov Milán: „Nenad Barački”, Magyar Egyházzene XVIII (2010/2011) 297–298.
     
  • A hónap témája | XVI. Benedek pápa: A bölcsek (vízkereszt ünnepének homilíája a vatikáni Szent Péter-bazilikában, 2013. január 6-án). A beszéd retorikai elemzését lásd itt.

Archívum

Feliratkozás ELTE BTK Vallástudományi Központ | Centre for the Study of Religion RSS csatornájára