Gyorshírek

Vallástudományi önképzőkör (2016. november 9., 14 óra) | Az önképzőköri ülés programja: Szanyi Szilvia: Arhatok és buddhák Vaszubandhu kései műveiben | Vaszubandhu a Kr. u. 4 században alapított buddhista jógácsára filozófia iskola kiemelkedő alakja. Bár filozófiai nézeteit többször felülvizsgálta, élete kései szakaszában féltestvére, a nem kevésbé híres Aszanga hatására elkötelezte magát a jógácsára tanítás mellett. Előadásomban Vaszubandhu három kései műve alapján (különös figyelmet fordítva a Trinsikára és Szthiramati hozzá írott kommentárjára) azt a kérdést fogom megvizsgálni, milyen változások kísérik az arhattá és buddhává válás folyamatát. A két állapot mibenlétét és viszonyát élénk vita övezte a buddhista gondolkodók körében. Vaszubandhu – nem meglepő módon – a jógácsára iskola tanításainak és terminusainak fényében értelmezi az arhat és a buddha állapotot, például hangsúlyozza, hogy az arhatság állapotá-ban megszűnik az úgynevezett tárház- vagy alaptudatosság (álajavidnyána), a buddhák pedig birtoká-ban vannak a téves szubjektum–objektum megkülönböztetéstől mentes világfeletti tudásnak. A két állapot vizsgálata során tehát nemcsak a buddhista szentek ismérveibe, hanem a jógácsára iskola elméleti magjába is bepillantást nyerhetünk.
     Oláh János: Az ólatin rítusok | Ha vallásgyakorlási, vagy éppenséggel kutatási célból, vagy netán kíváncsiságból részt veszünk Lisszabontól Varsóig egy katolikus misén, akkor szinte teljes bizonyossággal elkönyvelhetjük, hogy a római rítus valamely úzusának celebrálását láthatjuk. E rítus hegemóniája ellenben nem azonnal, és főleg nem magától értetődően fejlődött ki, ragyogó példa erre Milánó és Toledo, ahol egyes alkalmakkor, mai napig részesei lehetünk az ambroziánus (nevét Szent Ambrusról, Milánó rendkívül nagy hatású püspökéről kapta) és a mozarab (spanyol, az arab hódítás utánig legelterjed-tebb) rítus megtapasztalásának. Bár éles a határvonal, mégis meg lehet állapítani, hogy nem a római rítus változatai (tehát nem ugyanarra a szerkezetre épülő, és csupán helyenként eltérő variánsai), hanem eredetileg merőben különböző felépítésű rítusokról van szó. További ilyen ólatin rítusok a gallikán, a kelta (értelemszerűen frank és kelta területeken elterjedt szertartások) és a beneventán (Monte Cassino melletti Benedek-rendi szerzetesek rítusa). A felsorolás sorrendje nem véletlen: mind a fennmaradt források mennyisége, mind a korabeli jelentőségük ebben a sorrendben következik. Előadásom e rítusok keletkezéséről, valamint későbbi történetükről szól, amit néhány szertartásbéli sajátossággal egyetemben a római rítussal folytatott „párharc” tükrében fogok ismertetni.

     Helyszín: ELTE BTK, Trefort-kerti kampusz, Múzeum krt. 4/F, 212

     Időpont: 2016. november 9. (szerda) 14:00.

 

Lectori salutem

 Az ELTE Bölcsészettudományi Karának számos szakján kezdettől fogva jelentős szerepe van a vallások, a vallási jelenség(ek) ismeretének. Az ókori vagy a keleti kultúrák egészének, a középkornak, de különböző fokon az újkori vagy a mai társadalmaknak és történetüknek megértéséhez, nyelvük és irodalmuk értelmezéséhez elengedhetetlen az adott kultúrához tartozó vallás(ok) tanulmányozása. A vallástudománnyal különösen szoros kapcsolatban van továbbá a néprajz (kulturális antropológia), a filozófia, illetve részterületeik annak és ezeknek valamely közös halmaza (pl. népi vallásosság, rítuskutatás, vallásfilozófia), de a régészet vagy a művészettörténet is minduntalan olyan tárgyakat vizsgál, amelyek vallási-rituális vonatkozásúak. A Karon számos, nemzetközileg számon tartott vallástudós oktatott és kutatott (pl. csak az elhunytak közül Kerényi Károly, Marót Károly, Trencsényi-Waldapfel Imre, Hahn István, Kákosy László).
     Több intézet és tanszék összefogásával a „bolognai” oktatási rendszerben kiépült és sikeresen működik az önálló vallástudományi oktatás is: 2006-tól az alapképzés (BA minor) és 2011-től a mesterképzés (MA). 2016 szeptemberétől pedig megkezdődött a PhD-képzés is a Filozófiatudományi Doktoriskola Vallástudományi doktori oktatási programjában. Mindezek szervezését és vezetését a Kar továbbra sem külön, e célra létrehozott intézetre vagy (intézeti) tanszékre bízza, hanem a jelenlegi keretek közt (a vallástudományi szakfelelősök és szakirányfelelősök összehangolt önállóságának meghagyásával) az adott helyeken folyó ilyen irányú munkát részben a dékáni felügyelete alatt álló oktatási-kutatási-szolgáltató szervezeti egységbe, azaz központba (Vallástudományi Központ) integrálja, amely a különböző oktatási szervezeti egységekben folyó vallástudományi oktatás és kutatás szükséges mértékű koordinálására, szervezésére és eredményeiknek a Karon, az Egyetemen és azon kívül való megismertetésére hívatott.
     Mind a vallástudományi oktatás és kutatás, mind a Vallástudomány Központ egy világnézetileg semleges egyetem keretei között működik, s a vallások és a vallásos ember, a vallási kultúra iránti tisztelet, megértés, tolerancia, a tárgyilagos és empatikus tudományos vizsgálat és az eredmények szakszerű, kiegyensúlyozott bemutatása elvi alapjain áll, de különös tisztelettel tekint az Egyetemalapító személyére és az alapítás körülményeire.
     E honlap is e szolgálat jegyében épül ki, jelenlegi és leendő hallgatóink, oktatóink-kutatóink, az egyetemi és a szélesebb szakmai közösség és minden érdeklődő javára, támogatását, szakmai közreműködését remélve. Az oldalakon végigfutó apró képek sorrendje semmiféle értékítéletet nem, annál inkább megbecsülést jelez; legtöbbjükhöz a semmivel nem pótolható személyes jelenlét emléke is kötődik.
 
Déri Balázs egyetemi tanár,
a Vallástudományi Központ igazgatója

 

A hónap képe

A berethalmi (Birthälm) evangélikus templom gótikus oltára
(forrás: Wikimedia Commons, Alessio Damato)

Archívum

Feliratkozás ELTE BTK Vallástudományi Központ | Centre for the Study of Religion RSS csatornájára