Az Írás arcai (bibliai előadássorozat)


AZ ÍRÁS ARCAI
BIBLIAI ELŐADÁSOK

ELTE BTK Bibliatudományi program
 

 

A 2019/20. tanév tavaszi félévének előadásai:

Az Írás arcai: Biblia-értelmezés az ókorban

Hétfőnként 18:00-19:30, ELTE BTK, Múzeum krt. 4, F épület, Kerényi terem

Az előadások nyilvánosak és ingyenesek, de a kurzus felvehető BBN-BIB-691.08, -HEB11-401.9, BMA-VALD-403.02, BBV-202.01 és BMVD-202.01 kódokon is. Azok számára, akik felvették, a kurzus kétféleképpen teljesíthető: (a) rövid (400 szavas) összefoglalók az egyes előadásokról; (2) év végi teszt az előadások anyagából.

A sorozat nyomtatható plakátja (PDF).

Facebook-események itt.

Előadások rövid tartalmi összefoglalókkal:

1. Földváry Miklós István (ELTE): A Genezis arcai: a teremtéstörténet keresztény exegézise (Február 17.)

Az előadás a patrisztikus kommentárirodalom szemléletét, módszerét és előfeltételeit mutatja be a teremtéstörténet néhány jellegzetes mondatának értelmezésein keresztül. A fölhasznált kommentárok 800 évet ölelnek föl: az egyházatyák korát Szent Ambrus és Ágoston, a Karoling-kort és előzményét Beda Venerabilis és Hrabanus Maurus, az érett középkort Clairvaux-i Szent Bernát képviseli. Az öt kommentár minden különbözősége ellenére osztozik a betű szerinti értelem, a "littera" feltétlen tiszteletében és komolyan vételében, a teljes bibliai szöveg hálózatként való kezelésében, és a szárnyalóan fantáziadús, mégis fegyelmezett gondolkodásban. Néhány mondat elemzésén keresztül, mint cseppben a tenger, megmutatkozik a keresztény exegézis költői és intellektuális gazdagsága.

Földváry Miklós István liturgiakutató, klasszikus és középlatin filológus, az ELTE BTK Vallástudományi Tanszéke és az MTA-ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője. Szakterülete a középkori esztergomi úzus forrásainak kiadása és a római rítus változatainak összehasonlító elemzése, ennek részeként a Biblia liturgikus olvasása, szövegváltozatai és kommentáranyaga. Kutatóként, szervezőként és liturgikus énekesként közel két évtizede működik közre a hagyományos római és esztergomi liturgia felújításában. 

Az előadás nyomtatható plakátja. 

2. Geréby György (CEU): Az egy atya két fia: a Tékozló Fiú példabeszéde (Február 24.)

A tékozló fiú története a Lukács-evangélium saját, egyedi példabeszéde, aminek párja az Újszövetségben másutt nem fordul elő (Lk 15,11-32). Elterjedt domináns értelmezése morális elbeszélést lát az parabolában, amelyben a személyes megtérés és a megbocsátás játssza a fő szerepet. Ez a morális értelmezés azonban a két szimmetrikus részből felépülő példabeszéd második felével, az idősebb fiú történetével nem tud mit kezdeni. Érdekes, hogy a példabeszédet Markion elhagyta, és jelentése már Tertullianus számára is problematikus volt. Damasus pápa Jeromoshoz fordult a helyes magyarázatért. Jeromos morális értelmezését azonban nem mindenki fogadta el, többek között Ágoston sem, aki a kisebbségi értelmezést követte, és az üdvtörténet összefoglalását látta a példabeszédben. Előadásomban kimutatom, hogy a kisebbségi olvasatot erősítik meg a második rész rejtett bibliai idézetei, melyeket a morális olvasat figyelmen kívül hagy. A két fiú a Nép (Izráel) és a Népek (pogányok) történetét jeleníti meg. Ez az olvasat arra is rámutat, hogy a Szőlőmunkások példabeszéde (Mt 10, 1-15) hasonlóképpen üdvtörténeti jelentésű, amit a rabbinikus "ellen-példabeszéd" (Szifra 26,9) világosan azonosított.

Geréby György (CEU), filozófiatörténész. Fő kutatási területe a középkori és késő antik filozófia és teológia, ezen belül különösen a korai kereszténység. A témában publikált tanulmánya: “The two sons of the one father. The salvation-historical interpretation of Lk 15,11-32.” in Y. Schwartz, V. Krech eds., Religious Apologetics - philosophical Argumentation (Tübingen: Mohr Siebeck, 2004), 335-362. Religion in Philosophy and Theology 10.

Az előadás nyomtatható plakátja.

3. Turán Tamás (ELTE): A Tóra és a prófétai lekciók intertextualitása a zsidó hagyományban (Március 2.)

Az idézet és a kollázs mint exegézis: a liturgia, amennyiben bibliai szövegeket használ, azok egyfajta igen régi, implicit olvasatát, magyarázatát is kínálja. A zsidó liturgia ilyen magyarázatokat kínál (kontextualizálás, illetve re-kontextualizálás révén) például azzal, ahogyan az ünnepekhez bizonyos bibliai olvasmányokat rendel. A zsidó ünnepek, melyek többnyire maguk is bibliai szövegeken alapulnak, így egyfajta értelmező kapcsolatba, „párbeszédbe” lépnek más bibliai szövegekkel. Ezek a kapcsolatok sokszor egyszerűek és nyilvánvalóak, máskor azonban maguk is feltárásra-magyarázatra szorulnak. Miért olvassák például az Engesztelő nap (Jom Kippur) délutánján a tiltott párkapcsolatokról szóló részt? Miért Elizeus és a sunemita nő története van prófétai lekcióként az Izsák megkötözésének történetével végződő hetiszakaszhoz rendelve? Az előadás elsősorban nem az ünnepek, hanem a mózesi könyvek szombati zsinagógai-liturgiai olvasása: a hetiszakaszok és a hozzájuk rendelt prófétai olvasmányok közötti kétirányú értelmezési kapcsolatot vizsgálja néhány példán keresztül.

Turán Tamás az ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének adjunktusa, a TK Kisebbségkutató Intézetének tud. főmunkatársa. Kutatási területei a rabbinikus irodalom, a héber könyvtörténet, valamint a modernkori magyar zsidó tudomány- és eszmetörténet.

Az előadás nyomtatható plakátja.

4. Kelenhegyi Andor (Milestone Institute): Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant: rabbinikus írásmagyarázati stratégiák (Március 9.)

A rabbinikus írásmagyarázati hagyomány alapvetése, hogy a bibliai szöveg értelmezésében nem egymással konzisztens interpretációk előállítására törekszik, hanem a maszoretikus szöveghagyomány belső ellentmondásait, esetenkénti töredezettségét, ortográfiai sajátosságait kihasználva poliszemikus perspektívát alkalmaz: egy-egy versből, szóból sokszor akár egymással homlokegyenest ellenkező értelmet olvas ki. Az eltérő magyarázatokat aztán aprólékos szerkesztői munkával egymás mellé rendezi, gyűjteményes formában közli. E gyűjtemények, a midrások, sajátos irodalmi műfajt képviselnek: részben a szöveget aprólékosan követő kommentárokból, részben távoli asszociációkkal dolgozó parafrázisokból állnak, és megjelenítik egyrészt az eltérő értelmezési szinteket (szó szerinti, allegorikus, metaforikus stb.), másrészt a rabbinikus hagyomány különböző korszakait, politikai ideológiáit, teológiai álláspontjait képviselő autoritásokat. Előadásomban egy, a rabbik számára különösen problematikus szöveghagyományt, a rabbinikus morállal összeegyeztethetetlen erkölcsiséget képviselő Dávid, bibliai király alakja köré szőtt interpretációkat mutatok be. E hagyományok tárgyalása során széleskörű áttekintést adok az eltérő értelmezési szintekről, a különböző autoritások közötti különbségről és a problémás szövegek magyarázatára alkalmazott rabbinikus exegetikai eszközökről.

Kelenhegyi Andor az ELTE-n végzett hebraisztika és történelem szakokon, doktori fokozatát a CEU Medieval Studies tanszékén szerezte. Fő érdeklődési területei a bibliai irodalomtörténet, a késő-antik zsidó és keresztény vallási hagyományok története, valamint e két hagyomány kapcsolódási pontjainak vizsgálata. Kelenhegyi Andor jelenleg a Milestone Intézet Junior évfolyamának és bölcsészeti programjának vezetője.

Az előadás nyomtatható plakátja.

5. Natia Mirotadze (Universität Salzburg): The Bible in the Georgian Tradition (Március 16.)

The lecture summarises our modern knowledge about the Georgian Bible, its origin and revision history which will be traced back through extant Georgian biblical manuscripts. I will also concentrate on why and how the Georgian Bible was changed. Medieval Georgian philologists were well aware of the fact that texts had been spoiled during transmission and their correction was necessary according to the credible sources. However, these credible sources were different in different eras. For correction on the one hand different translation technique was applied and on the other hand Georgian literary language was developed enough to reflect faithfully linguistic phenomena characteristic for the Septuagint.

Natia Mirotadze is a Postdoctoral Research Fellow at the University of Salzburg, Department of Biblical Studies and Ecclesiastical History; Researcher at Korneli Kekelidze Georgian National Centre of Manuscripts, Department of Codicology and Textual Studies. She studies issues connected to the origin, revision and transmission history as well as the translation technique of the Georgian version of the Septuagint; old Georgian language; the history of the Georgian literary language; textology and editorial techniques; Georgian codicology and paleography.

Az előadás nyomtatható plakátja.

6. Bányai Viktória (ELTE): Beillesztés a hagyományba: Eszter könyvének késő ókori olvasatai  (Március 23.)

Eszter könyve több szempontból is rendhagyó, sőt talán zavarba ejtő a bibliai könyvek között. Hogy csak a legszembetűnőbb jellegzetességét emeljük ki: nem említi Istent. Az előadás a könyv három késő ókori olvasatát – átdolgozását, ill. kommentárját – vizsgálja abból a szempontból, hogy hogyan törekednek a vallási hagyományba illeszteni, ahhoz igazítani a rendhagyó szöveget és annak szereplőit. A három vizsgált értelmezőhagyomány, melyből néhány példán keresztül szeretnénk bemutatni ezt a törekvést: a Septuaginta görög fordításának hosszabb betoldásai (pl. Mordekhaj és Eszter imái), a babiloni Talmud Megilla traktátusa és az Eszter Rabba c. midrás szövege.

Bányai Viktória történész, hebraista a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének és az ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének munkatársa. Kutatási területe a kora újkori és újkori magyarországi zsidó történelem és művelődéstörténet, hangsúlyosan ennek héber nyelvű forrásai. Eszter könyvével is a szöveghagyomány, illetve a purim ünnep újkori vonatkozásai miatt kezdett foglalkozni, mint ezt az előadás röviden érinti is majd.

Az előadás nyomtatható plakátja.

7. Kendeffy Gábor (KRE): A Római levél 9. fejezetének értelmezése Szent Ágostonnál - összevetve a patrisztikus előzményekkel  (Március 30.)

Az előadás egy, a későbbi ágostoni és kálvini kegyelemtan szempontjából nagyon fontos szentírási fejezet ókeresztény recepciójába enged bepillantást. Az első részben magáról a fejezetről adok tapogatózó értelmezést – az egész levél kontextusában, figyelembe véve annak feltételezhető céljait. Már itt kiemelem azokat a verseket, amelyek a kegyelemtani utóélet felől nézve a legnagyobb jelentőséggel bírnak. Majd ugyanezeknek a verseknek az interpretációit ismertetem és értelmezem az Ágoston előtti egyházatyáknál, akik szemében ezek az igék egyáltalán nem mondtak ellent a szabad akarat tanításának.  Ebben a részben főként Irenaeusról és Órigenészről fogok beszélni, akiknek Római levél olvasatát áthatja a polémia egy gnosztikus típusú predesztinációelmélettel. A harmadik részben Ágostonról lesz szó. Azt tekintjük végig ugyanazon versek értelmezése mentén, hogy milyen lépésekben és milyen motivációkból jut el a hippói pap, majd püspök az irenaeusi-órigenészi felfogástól egy lényegében kálvinista kegyelemtanig, illetve a predesztinációelméletig.

Kendeffy Gábor filozófiatörténész és klasszika-filológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának egyetemi docense. Szakterülete az ókeresztény és a hellenisztikus filozófia. Monográfiái: Az egyházatyák és a szkepticizmus (1999) és Mire jó a rossz? Lactantius teológiája (2006). Az utóbbi időben elsősorban Szent Ágostonról és Lactantiusról publikál. A Károli Egyetemen jelentős részt vállalt a szabadbölcsész és vallástudományi képzés elindításában és fejlesztésében. A Magyar Patrisztikai Társaság elnöke.   

Az előadás nyomtatható plakátja.

8. Bugár M. István (DE): Keresztény Szentírásértelmezés Órigenész előtt (Április 20.)

Hogyan és milyen formában olvasták a legkorábbi keresztények a szent iratokat? Előadásomban a legkorábbi keresztény írásmagyarázati stratégiákat tekintem át az újszövetségi iratoktól az első jelenetős kommentár-corpus születéséig. A vizsgálat középpontjában a testimóniumgyűjtemények, a tipológia és az allegória eljárása áll, különösképpen a választott téma szempontjából legfontosabb, az „ázsiai” hagyományhoz tartozó szerzőknél, Szardeiszi Melitónnál és Hippolütosznál. Emellett az előadás kitér természetesen más fontos korai keresztény írókra (pl. Jusztin mártír) és a szövegek mellett a képi anyagra is. Történetem a „professzionális”, nyelvi-filológai megalapozású és szisztematikus exegézis Órigenésszel történő megjelenésének előzményeit mutatja be.

Bugár M. István filozófia- és vallástörténész, a Debreceni Egyetem Filozófia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Fő érdeklődési területe az ókori filozófia és a korai kereszténység teológiájának kölcsönhatásai, a keresztény teológia kezdetei, a szakrális művészet korai elmélete. Néhány fontos munkája magyarul: Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban (Budapest, 2004); Kozmikus teológia (Budapest, 2005); Szabadság, szeretet, személy: az ókeresztény teológia antropológiai vetülete (Budapest, 2013); A teológia kezdetei a jánosi hagyományban (Budapest, 2016).

Az előadás nyomtatható plakátja.

9. Baán Izsák OSB (Bakonybél/Sapientia): Ami egyszeri és ami örök: az allegorikus írásértelmezés jellemzői a 4. századi egyiptomi szerzetességben (Április 27.)

A keresztény szerzetesség egyiptomi kezdetei szorosan összekapcsolódnak az Alexandiához kötődő, allegorikus írásértelmezéssel. A szerzetesi irodalom első évszázadából ránk maradt művek tanúsága alapján a sivatagba vonuló, spirituális tapasztalatra vágyó tanítvány lelki tápláléka, mindennapi kenyere a meghallott, ismételt, megtanult és átelmélkedett Ige, melynek minden részlete kapcsolatba hozható az egyéni belső út állomásaival: a lemondás, az aszkézis, a szerzetesi gyakorlatok, valamint a szemlélődés és a szellemi imádság tanulásával. A sivatagi atyák ránk maradt mondásainak gyűjteményében (Apophtegmata Patrum) tetten érhető az az egzisztenciális, mesterről tanítványra szálló bibliaértelmezés, amely az egyiptomi szerzetesek életformáját, valamint a szerzetesi irodalom ebből a korból származó, klasszikus szövegeit ihlette. Ennek az egzegézisnek az elméleti alapvetésével pedig a 4. század nagy teoretikusának, Evagriosz Pontikosznak a műveiben ismerkedhetünk meg.

Baán Izsák bencés szerzetes, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor perjele. Tanulmányait Budapesten és Rómában végezte. Fordításaival hozzájárult a korai szerzetesség hagyományának magyar nyelven való megismertetéséhez. Írásainak, kutatásainak tárgya a keleti és nyugati korai szerzetesség irodalma és története, valamint a szerzetesi élet teológiája és spiritualitása. A Magyar Patrisztikus Társaság és a Magyar Hagiográfiai Társaság tagja, a Lectio Divina sorozat szerkesztője, a Sapientia Főiskola tudományos munkatársa.

Az előadás nyomtatható plakátja.

10. Perczel István (CEU): Az Írások ószír arca: ablak a korai zsidókeresztény közösségre? (Május 4.)

1858-ban fedezték fel a négy evangélium ószír fordításának első példányát, a Codex Curetonianus-t, majd 1892-ben a Codex Sinaiticus Rescriptus-t (Sin. Syr. 30). Friedrich Blass, a bibliakritika nagy úttörője 1898-ban ezt írta a Sinaiticus János-evangélium szövegéről: „Ez egy igazi szerző narratívája: a másik változat másolói hibák halmaza.” Előadásom ezt az állítást hivatott igazolni megmutatva, hogy az evangélium hiteles szövegét csak az ószír változatok őrzik, a görög és az azon alapuló összes többi változat szövegromlás eredménye. Hipotézisem szerint a János evangélium eredeti nyelve arámi volt, a korai zsidókeresztény közösségben keletkezett, és az ószír, valamint a görög változat is ennek a fordításai. Mivel azonban a szír az arámi egyik dialektusa, a fordításon keresztül szinte kitapinthatjuk az eredetit. Így nemcsak az evangéliumot értjük meg jobban, de közelebb kerülünk ahhoz a korai zsidókeresztény közösséghez is, amely számára az arámi evangéliumot írták. Az előadás a János-evangélium első fejezetén keresztül szemlélteti a fenti hipotézist. 

Perczel István vallás- és filozófiatörténész, a CEU középkortudományi tanszékének tanára. Későókori filozófiával, bizánci és keleti kereszténységgel foglalkozik. Különösen kedves számára a szír kereszténység kutatása, amelynek kapcsán megismerte az ószír evangéliumokat, és eljutott Indiába, ahol a Tamás-keresztény közösség kéziratainak digitális megőrzésével és feldolgozásával foglalkozik. Magyarul közölt művei közül talán tanárával, Horváth Judittal közösen készült Plótinosz-fordítását (Az Egyről, a szellemről és a lélekről, 1986), Az Isten felfoghatatlansága és leereszkedése: Szent Ágoston és Aranyszájú Szent János metafizikája és misztikája  című monográfiáját (1999) és Új Teológus Szent Simeon költeményeinek fordítását: Az isteni szerelmek himnuszai (2010) érdemes itt említeni.  

Az előadás nyomtatható plakátja.

11. Vassányi Miklós (KRE): St Denys the Areopagite On the Divine Names: Biblical Names of God versus Philosophical Names of God (Május 11.)

This talk will consider how Pseudo-Dionysius the Areopagite (floruit cca 500) presents and analyzes the names by which God can be called, in parts 9 and 10 of his On the Divine Names. This seminal text, Dionysius' main work, belongs among the most influential ones in the tradition of Byzantine theology but via Eriugena's translation also made a tremendous impact on Western theology. In particular, the selected parts of On the Divine Names describe God as great, small, identical, different, rest and motion (part 9); and as omnipotent, old, young, time and eternity (part 10). My talk is set to identify and interpret these names of God with respect to their Biblical or (Neo-)Platonic origin, and to work out the details of the Platonically inspired theology Dionysius is actually suggesting here. My main query concerns the relationship there is between Dionysius' Biblical inspiration and his Platonizing metaphysics; which further invites a question concerning his Christian identity and personal relation to Scripture.

Vassányi Miklós filozófus, a Károli Református Egyetem Szabadbölcsészet Tanszékének oktatója. Filozófia- és teológiatörténészként elsősorban az V. századdal (Ál-Areopagita Szt Dénes), a VII. századdal (Hitvalló Szt Maximos) és a IX. századdal (Johannes Scottus Eriugena) foglalkozik.

Az előadás nyomtatható plakátja.

szervezőBuzási Gábor

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A 2017/18. tanév őszi félévének előadásai

Szerdánként 16:00-17:30, ELTE BTK, Múzeum krt. 4, F épület, Kerényi terem 

Az előadások nyilvánosak, de a kurzus felvehető BBN-BIB-211.01, -HEB11-301.6, -VAL11-141.10, BBV-202.01, BMA-VALD-458.04, -HEBD-305.01 és BMVD-202.01 kódokon is. Azok számára, akik felvették, a kurzus kétféleképpen teljesíthető: (a) évvégi írásbeli teszt az előadások anyagából; (b) rövid (500 szavas) összefoglalók az egyes előadásokról. 

A sorozat plakátja (PDF)

Részletes plakát rövid tartalmi kivonatokkal (PDF)

(szervező: Buzási Gábor)

1. Leonas Alex (KRE Szabadbölcsészet):

A Septuaginta keletkezésének kérdései (2017. szeptember 20.)

A Septuaginta keletkezése több szempontból is rendkívüli esemény. Nyelvészeti szemszögből érdekes a fordítás hirtelen megjelenése egy olyan kulturális közegben, amely nem ismerte ezt a kommunikációs lehetőséget, vagy legalább is nem élt vele. Kulturális és vallástörténeti távlatban izgalmas téma a fordítás mikéntje: a fordítási technikák és az irodalmi háttér. Nem utolsó sorban fontos kérdés a hetvenes fordítás történeti kontextusa. Mi volt a fordítás kiváltó oka: királyi megrendelés vagy a zsidó közösség belső igénye? Mind a két hipotézis mellett meggyőző érveket lehet felhozni. Az utóbbi évtizedben előkerült papiruszok némi fényt vetnek erre a rejtélyre, noha egyértelmű válasz még mindig nem lehetséges.

Leonas Alex előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

2. Kósa Gábor (ELTE Távol-keleti Intézet): 

Újszövetségi utalások a nyugati manicheus szövegekben (2017. szeptember 27.)

A Mānī (i. sz. 216 – kb. 277) által alapított manicheizmus intenzíven térítő vallás volt, és a manicheusok e missziós tevékenységük során az alapító sajátosan inkluzivista elképzelését követték: eszerint a megtérítendő területeken már jelen lévő jelentősebb vallások (Nyugaton a kereszténység, Iránban a zoroasztrianizmus, Belső-Ázsiában és Kínában a buddhizmus) alapítói eredetileg a manicheizmussal azonos tanítást hirdettek, ezt azonban az alapítók után következő tanítványi generációk részben eltorzították, és emiatt (a manicheus vélemény szerint) e három vallás szent szövegeiben összekeveredve találhatók meg az eredeti (“igaz”) és a későbbi (“eltorzított”) tanítások. Ennek következtében a manicheus térítők felhatalmazva érezték magukat, hogy szabadon válogassanak e vallások szövegkorpuszából, és sajátos tanításaik alátámasztására felhasználják e vallások szent szövegeinek egy-egy motívumát, mondatát vagy passzusát.

Előadásomban a nyugati manicheizmus forrásai (a kopt Zsoltárkönyv, Kephalaia és Homíliák, a görög Kölni Mānī-kódex, a latin Tebessa-kódex és a Szt. Ágostonnál fennmaradt disputák részletei) alapján mutatok be és elemzek néhány jellegzetes példát az ilyen jellegű újszövetségi idézetek sajátos manicheus értelmezésére.

Kósa Gábor előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

3. Carsten L. Wilke (CEU Medieval Studies / Religious Studies): 

From Lamentation to Mourning in the Hebrew Bible (2017. október 11.)

This lecture draws on approaches from anthropology and redaction criticism for a new study of the contrasting patterns of lamentation that are described in the Hebrew Bible. Part of the biblical corpus evokes customs of praying and fasting that resemble later Jewish mourning, while the pre-exilic prophets extol the tumultuous rituals of self-defilement that ancient Mediterraneans, led by female wailers, used to perform in reaction to bereavement or in fear of death, siege, and exile. The vanishing of these rites indicates historical processes of social discipline and the marginalization of women, but ritual communities did in fact coexist. It will finally be argued that the controversial traditions were quite systematically expurgated and euphemized in the Deuteronomistic history.

Carsten L. Wilke előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

4. Buzási Gábor (ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / Bibliatudomány): 

A későantik filozófiai bibliakritika (2017. október 25.)

A bibliakritika sokak számára a Szentírás vallásos olvasatának az ellentéte, noha azt kevesen gondolják, hogy a bibliai szövegek értelme kutatás és mérlegelés, azaz kritikai vizsgálódás nélkül kellő mélységben feltárulhatna. Szűkebb értelemben kritikai megközelítésről akkor beszélhetünk, ha a szövegek relevanciáját külső kritériumok (pl. új leletek, tudományos felfedezések vagy az olvasók érzékenysége) alapján bíráljuk el. A bibliaértelmezés története azonban azt mutatja, hogy ami egy adott megközelítésben külső kritériumnak tűnik, abban egy másik értelmezés a Szentírás belső igazságát látja, és fordítva. A ’külső’ és ’belső’ kritériumok ambivalens viszonya jól vizsgálható azoknál a későantik értelmezőknél, akik a Bibliát a görög filozófia szempontjai szerint olvasták. Az előadás ez utóbbiak megközelítését mutatja be, különös tekintettel Julianus császárra (361-363), aki bibliaértelmezésében – legtöbb keresztény kortársával szemben – a Biblia és a filozófia között kibékíthetetlen ellentétet látott.

Buzási Gábor előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

5. Falvay Dávid (ELTE Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék): 

A ferences Vita Christi-hagyomány a késő-középkorban (2017. november 8.)

A különböző középkori evangélium-adaptációk több fontos műve is a nagyhatású ferences rendhez kapcsolódik. A rendalapító halálát követő generáció legkiemelkedőbb alakja, a teológus Szent Bonaventura (+1274) írja az első írásművet, Lignum Vitae címmel. Ezt a hagyományt 14. század legelején két szinte teljesen egyszerre megjelenő mű folytatja, Ubertino da Casale Arbor Vitae-je, valamint a pszeudo-bonaventurai Meditationes Vitae Christi.

Főképpen ez utóbbi műnek lesz hihetetlen nagy hatása az egész nyugati kultúrkörben, amit nem csupán a több száz fennmaradt kézirata tanúsít (latin mellett szinte minden fontos népnyelvre fordítják), hanem hatása kimutatható a késő-középkori kultúra számos területén (irodalom, színház, képzőművészet). E művel kapcsolatban az utóbbi években megélénkült a kutatás, számos új eredmény, hipotézis született, amelyek teljesen új megvilágításba helyezik a kérdést. 

Falvay Dávid előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

6. Földváry Miklós (ELTE Latin Tanszék): 

Perikóparend és lectio continua a római hagyományban (2017. november 22.)

A római liturgia zsolozsmájában legalább ezerötszáz éven keresztül hetvenedvasárnapon imponálták Ádám históriáját, vagyis kezdték meg a teljes Biblia folyamatos olvasását. A folyamatos olvasás azonban csak egyike volt a bibliai szöveg liturgikus létmódjainak, és ezeket, majd ezek továbbelmélkedését is megalapozta, kiegészítette vagy tovább kommentálta a liturgián kívüli, de azzal folytonos kapcsolatban maradó exegézis. A liturgikus időbe ágyazott és a hagyomány által értelmezett kinyilatkoztatás szövegei közt így olyan viszonyok létesültek, és az egyes szövegeknek olyan jelentései alakultak ki, amelyekre a „szerzők” bizonyára nem gondoltak, de amelyeket inkább föltárni, mint létrehozni sejtettek azok, akik a Szerző hatékony jelenlétét föltételezték az Egyházban.

Földváry Miklós előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

7. Mártonffy Marcell (Andrássy Egyetem): 

Jézus példabeszédei – szövegkritika, kinyilatkoztatás, történetiség (2017. november 29.)

A felvilágosodás óta a bibliai egzegézis történeti-kritikai módszere a szövegek eredeti (értsd: kezdeti) jelentésének rekonstrukcióját tekinti elsődleges céljának. Korántsem meglepő, hogy az Újszövetségre irányuló történeti kutatás szerteágazó eredményei számos ponton ellentmondanak a keresztény értelmezéshagyománynak, amely maga is teológiai elbeszéléseken, köztük a többféle nézőpontot érvényesítő evangéliumokon alapul. Ugyanakkor Jézus korántsem csupán mitikus vagy szimbolikus szereplő, hanem az ókor leggazdagabban dokumentált történelmi alakja, akinek embersége és tanításának egyöntetűsége a keresztény hitvallás számára alapvető jelentőségű. Milyen tanulságokkal szolgálhat az „önmagában”, tiszta tényszerűségében hozzáférhetetlen történeti valóság és megkerülhetetlen teológiai olvasatai közti feszültség? Az előadás egy irodalmi szempontból is figyelemre méltó szövegegyüttes, a szinoptikus evangéliumokban áthagyományozott jézusi példabeszédek néhány poétikai sajátosságán keresztül próbálja megközelíteni ezt a kérdést, amely egyúttal kinyilatkoztatás és történetiség viszonyát is érinti. 

Mártonffy Marcell előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

8. Biró Tamás (ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék): 

Neológ zsidóság és bibliakritika: mit tanítottak a Rabbiképzőben? (2017. december 13.)

„Egy neológ rabbiképzőben, ha ad magára valamit, az összes szentírástudományra vonatkozó elméletet megtanítják” – nyilatkozta Schweitzer József volt országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet egykori rektora 2012-ben. Majd így folytatta: „Azonban hozzáteszik, hogy ezt nem mi mondjuk.” Mi ennek a kettős hozzáállásnak a háttere?

Az 1877-ben megalapított Rabbiképző célként olyan rabbik kinevelését tűzte ki, akik egyszerre élnek a zsidó hagyományban és a kortárs tudományban. Azonban még nem végzett az intézményben az első rabbi, amikor Julius Wellhausen megjelentette a Prolegomenát. Vajon összeegyeztethető a hagyomány és a tudomány? Meddig mehet el egy rabbi a kritikai tudományok terén? Mit hirdethet a szószéken, mit taníthat a hittanon, és mit írhat a műveiben? És a sokak által feltett kérdés: vajon tanítottak bibliakritikát a Rabbiképzőben?

Biró Tamás előadásának nyomtatható plakátja (PDF).

 

--------------------------------------------------------------------

A 2015/16. tanév tavaszi félévének előadásai (szervezők: Buzási Gábor és Koltai Kornélia)

A sorozat előadásairól készült sajtóösszefoglalók:

  1. Fröhlich Ida (PPKE Sémi Filológiai Intézet): Az Írás arca a legrégebbi kéziratok tükrében (2016. február 17.) - Fröhlich Ida
  2. Zsengellér József (KGRE Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszék): Szentírás és kánon (2016. március 2.) - Bartha Bianka
  3. Karasszon István (KGRE Ószövetségi Tanszék): Arcképek az Ószövetség magyarázatának történetéből (2016. március 16.) - Karasszon István
  4. Kőszeghy Miklós (PPKE Ókortörténeti Tanszék): Kövek és betűk - bibliaértelmezés és palesztinai régészet (2016. március 30.) - Kőszeghy Miklós
  5. Kustár Zoltán (DRHE Ószövetségi Tanszék): Az Írás megújuló arca - az új protestáns bibliafordítás 2014-es revíziója (2016. április 6.) - Nemeshegyi Dávid
  6. Tarján Tamás (ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék): Káin és Ábel - a modern magyar hitvitázó dráma (2016. április 20.) - Györegy Zsolt
  7. Gelencsér Gábor (ELTE Filmtudomány Tanszék): Biblikus téma vs. transzcendentális stílus - filmes lehetőségek és korlátok az Írás reprezentációjában (2016. április 27.) - Györegy Zsolt
  8. Bazsányi Sándor (PPKE, Művészettudományi Intézet): Istennek tetsző bűn - változatok Judit és Holofernész történetére (2016. május 11.) - Menczer Izabella

További sajtóhíradások:

Bartha Bianka (Kibic.hu): Gyakori halálozási ok volt a végtagtörés az ókori Izraelben (Kőszeghy Miklós előadásáról) (2016. április 12.)

Bartha Bianka (Kibic.hu): Mennyire lehet szuverén az egyén? (Tarján Tamás előadásáról) (2016. április 25.) 

Varró Annamária (Elte.hu): Csodát tenni a film nyelvével (Gelencsér Gábor előadásáról) (2016. május 3.)

 

Stúdióbeszélgetés az előadás szervezőivel a Bonum TV-ben (2016. április 5.)

-------------------------------------------------------

A 2013/14. tanév tavaszi félévének előadásai (szervező: Buzási Gábor)

Az Írás arcai: fejezetek a Biblia kultúrtörténetéből

Keddenként 16:15-17:45, Múzeum krt. 4/F, Kerényi terem

1. Turán Tamás (MTA-ELTE): Kis bibliai politológia: nép, harc, politikai létformák (2014. február 18.)

2. Lőrik Levente (BTA-ELTE): Jób könyve a kései antikvitásban (2014. február 25.)

3. Déri Balázs (ELTE): Biblia és liturgia (2014. március 4.)

4. Visi Tamás (Olomouc, Palacky Egyetem): A Biblia és a középkori zsidó filozófia (2014. március 11.)

5. Benke László (ELTE): Biblia a hitvitákban és hitvita a Bibliákban: polémia az itáliai gettók idején és a korabeli olasz bibliafordításokban (2014. március 18.)

6. Matthias Riedl (CEU): The violent Jesus: Apocalyptic readings of the Bible in the Radical Reformation (2014. március 25.)

7. Schmal Dániel (PPKE): A racionális bibliakritika kezdetei és a kinyilatkoztatás problémája a kora újkorban (2014. április 1.)

8. Varga Mátyás (Pannonhalmi Bencés Főapátság): A vallásos kép státuszának megváltozása a 19. században (2014. április 8.)

9. Toronyi Zsuzsanna (Magyar Zsidó Levéltár): A Biblia a zsidó képzőművészetben (2014. április 29.)

10. Balázs Gábor (ORZSE): A Biblia a modern izraeli kultúrában és művészetben (2014. május 6.)

Az előadások rövid összefoglalói:

http://www.hebraisztika.hu/site/kurzusprocess.htm?id=318

https://www.facebook.com/events/1465511710345146/?ref_dashboard_filter=u...

Az előadások nyitottak minden érdeklődő számára. A kurzus tanegységként is felvehető. 

 

 

Új hozzászólás

Szövegszerkesztő

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.