A forrásgyűjtemény használata
Általános tudnivalók: Hozzáférés, frissítés ↑Az adatok tárolása ▪ A beszerzések forrásai
——————————————
HOZZÁFÉRÉS, FRISSÍTÉS ↑ ▪ A gyűjtemény használata lehetséges személyesen, az ELTE BTK 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. alatti kampuszának F 221-es szobájában elhelyezett számítógépen, illetve a világhálón keresztül, az ELTE által biztosított tárhelyen. Mindkét esetben előzetes egyeztetés szükséges a kutatócsoport vezetőjével (Földváry Miklós István) vagy titkárával (Varga Benjámin), akik készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére. A gyűjteményt a hozzá kapcsolódó segédanyagokkal együtt (katalógus és mutató, ld. ott) minden hónap elején frissítjük, ami az új anyagok feltöltésére, regisztrálására, és a segédanyagok bővítésére, javítására terjed ki.
AZ ADATOK TÁROLÁSA ↑ ▪ A gyűjteményben a források a főbb könyvtípusok szerinti mappákba vannak csoportosítva, összhangban a liturgikus könyvek tipológiájáról szóló tanulmányunkkal (Liturgikus könyvek). Ezek a következők: a mise könyvei (Missalia), a zsolozsma könyvei (Breviaria), szentségek, szentelmények kiszolgáltatása és processziók aszerint, hogy milyen —püspöki vagy áldozópapi— könyvtípusban találhatók meg (Pontificalia, Ritualia & Processionalia), liturgikus normaszövegek (Ordinarii). A mappák címe tájékoztató jellegű, és tágabb halmazokat fed le, így például a Missalia mappában találhatók a misekönyveken kívül a szakramentáriumok, graduálék stb., a Breviaria mappában a breviáriumokon kívül a diurnálék, pszaltériumok, antifonálék stb., a Pontificalia mappában a pontifikálékon kívül a benedikcionálék stb., a Ritualia & Processionalia mappában a rituálékon és processzionálékon kívül a csak egy-egy ordót tartalmazó füzetek, az Ordinarii mappában az ordináriusokon kívül a ceremoniálék, direktóriumok, stb.
A tárolt másolatok mindegyike pdf formátumú, az Adobe Reader korszerű változatai vagy más alkalmas szoftver segítségével olvashatók. Egy eredeti kötetnek egy fájl felel meg. A fájlnevek fölépítése azonos: egy kétbetűs országkód, a használati hely vagy intézmény (pl. város, szerzetesrend) neve, majd kötőjellel elválasztva a forrás rövid latin címe és keletkezési ideje. Kéziratoknál ezt követi az őrzési hely a könyvtár rövidített nevével és a jelzettel. A fájlnevekben nem használunk ékezeteket és mellékjeleket, a szavakat a latin/angol ábécé elemi betűkészletére egyszerűsítjük. A fönti kategóriák részletesebben a „Katalógus” című fejezetben vannak kifejtve.
A BESZERZÉSEK FORRÁSAI ↑ ▪ A gyűjtemény részint a világhálón szabadon hozzáférhető anyag folyamatos követése, részben saját megrendelések útján gyarapszik. A szabadon hozzáférhető anyagokat letöltjük, a nem letölthetőket maradandó link révén regisztráljuk. A megrendelések egyrészt forrásmásolatokra, másrészt kereskedelmi forgalomban nem kapható forráskiadásokra terjednek ki. A megrendeléseket az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtárközi Kölcsönzési Osztályának közreműködésével, Paulik Péter kollégánk révén intézzük. A kereskedelmi forgalomban kapható forráskiadásokat —és az alapvető szakirodalmi tételeket— könyvformátumban szerezzük be az Atlantisz Könyvsziget közreműködésével, Kakuszi Edit révén. A könyvek az ELTE BTK 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. alatti kampuszának F ép. II. em. 216-os könyvtárszobájában tanulmányozhatók (kölcsönzési lehetőség nincs). A katalógusfájl ezeket egyelőre nem, hanem csak a digitálisan tárolt gyűjteményt foglalja magába.
A gyűjtemény távlati célja, hogy reprezentatív mintát adjon a nyugati liturgia középkori és kora újkori változatairól minden szertartástípus vonatkozásában, de mivel ez szinte beláthatatlan mennyiséget jelentene, a gyűjtés területei időszakonként más és más hangsúlyt kapnak. Mindenesetre a nyugati rítusterület földrajzilag minél teljesebb és arányosabb lefedésére törekszünk. A jelen kutatási szakaszban a következő kategóriákat részesítjük előnyben:
LITURGIKUS ŐSNYOMTATVÁNYOK ÉS ANTIKVÁK ↑ ▪ Kutatásaink elsődleges tárgyát a katedrálisok, apátságok és központosított szerzetesrendek úzusai, illetve ezek egymáshoz való viszonya képezik. Föltételezzük, hogy ezek az úzusok bizonyos mértékű változás ellenére történelmileg folytonosak, és meghatározó jellegzetességeiket tudatosan, tartósan megőrzik. Módszertani premisszánk, hogy az úzusok eredményes leírása és összehasonlító elemzése az úgynevezett fordított kronológia révén valósulhat meg. Ez azt jelenti, hogy az úzusok érett, jól definiált állapota felől kell megközelítenünk hiányosabban dokumentált előtörténetüket. Ebből következik, hogy különösen nagyra értékeljük, és a teljesség igényével kívánjuk fölgyűjteni a XV–XVI. századi liturgikus nyomtatványokat. Ezeknek a forrásoknak négy meghatározó előnyük van:
- Identitásuk biztos, mert a legtöbb esetben kifejezetten definiálják, hogy milyen úzust követnek.
- Reprezentatívak, vagy mert kifejezetten az illetékes egyházi elöljáró rendelte el kiadásukat, és az előkészítéssel hozzáértő személyeket bízott meg, vagy legalább azért, mert a könyvkereskedő, aki kinyomtatta őket, profitot remélt a vállalkozásból, és erre kevesebb esélye lett volna, ha nem megbízható, hiteles könyvekkel látja el klerikus vásárlóit.
- Teljesek, mert az érett középkori könyvkultúra kikristályosodott, egymást kiegészítő könyvtípusait jelenítik meg, és az egyes példányok sérülései, hiányai más példányok alapján pótolhatók.
- Absztraktak, mert a vonatkozó katedrális gyakorlatának azt a lényegi részét közlik, amely a katedrális biztosította körülményeken kívül is értelmezhető.
BIZTOS IDENTITÁSÚ KONTROLLFORRÁSOK ↑ ▪ Annak érdekében, hogy a nyomtatott forrásanyag történeti „mélysége” érzékelhető legyen, azaz ellenőrizni tudjuk, hogy a nyomtatott források alapján megállapított jellegzetességek visszavetíthetők-e a múltba, és ha igen, akkor meddig, másodsorban azokat a kéziratokat részesítjük előnyben, amelyeknek identitása és reprezentatív volta biztos, vagy legalábbis valószínű. E szempontból a nyomtatványoknál lehetőleg minél régebbi, legkésőbb XIV. századi kéziratokat gyűjtünk, amelyek egy katedrális, monostor vagy szerzetesrend tipikus liturgiáját jelenítik meg. Újabb, de szintén biztos identitású kéziratos anyagot azon katedrálisokhoz gyűjtünk, amelyekről nem készült, vagy nem maradt fönn nyomtatott forrás. Figyelmen kívül hagyjuk viszont a nem központi jellegű, „provinciális” forrásokat, és azokat, amelyeknek eredete bizonytalan. Elképzelésünk szerint a katedrális úzusok föltérképezése egy olyan tipológiai háló megalkotását teszi majd lehetővé, amely a fönnmaradó forrásanyag elhelyezését, értelmezését is biztosítja.
MISÉN ÉS ZSOLOZSMÁN KÍVÜLI SZERTARTÁSOK ↑ ▪ A liturgikus elemzés számára legnehezebben megközelíthető anyagot a misén és a zsolozsmán kívüli szertartások jelentik, mert ezek nemcsak ceremóniáikat és tételkészletüket tekintve (szövegek és dallamok), hanem szerkezetileg is széttartók. Mindazonáltal forrásanyaguk korlátozottabb, és egyes szertartásaik beláthatóbbak, mint a mise vagy a zsolozsma egész éves ciklusa. Ezért a jelen kutatási szakaszban a pontifikále és a rituále tematikájához tartozó forrásokat gyűjtjük elsősorban, azt remélve, hogy az ezekben foglalt szertartások elemzése révén árnyalt és megbízható képet alkothatunk az úzusok tipológiájáról, amely legalábbis kiindulópontként sokat segít majd a mise és a zsolozsma feldolgozásakor. A pontifikálékkal és a rituálékkal egyenrangúnak tekintjük a misekönyveket is, de nem mint a tulajdonképpeni miseliturgia forrásait, hanem mint olyan ordók forrásait, amelyek összevethetők az előbbiekkel. Ilyenek mindenekelőtt a liturgikus év rendhagyó ordói (Gyertyaszentelő, hamvazószerda, virágvasárnap, szent háromnap, húsvét, pünkösd vigíliája), valamint a misekönyvekben is sokszor megtalálható szakramentális rítusok (vízszentelés, keresztelés-bérmálás, házasodási és exodiasztikus ordók).
Elérhetőség
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Vallástudományi Központ
Vezető | dr. Déri Balázs prof.
Tel. | 411-6500/5417, 5390
Cím | ELTE BTK Trefort-kerti
kampusz, F ép. | II/229.
VtK-iroda | II/223.
Postacím | 1088 Budapest,
Múzeum krt. 4/F., II/223.
E-mail | Webmester
Új hozzászólás